November 3-án egy újabb Mesterkurzusra került sor a Pro et Contra Debreceni Joghallgatók Egyesülete és a Praetor Szakkollégium szervezésében, a téma pedig ezúttal a hallgatói karriertervezés volt. Az esemény kapcsán meghívott előadónkkal, Dankó Nórával, az Arsboni munkatársával készítettünk interjút.

Néhány mondatban össze tudnád foglalni az Arsboni tevékenységét, azok számára, akik még korábban nem hallottak a szervezetről?

Az Arsboni Magyarország legnagyobb jogászoknak szóló karrierirodája, amelynek célja, hogy a jogi munkaerőpiacon bekövetkező változások motorja legyen. A különböző programok és előadások szervezésével egyrészt szeretnénk olyan tudáshoz juttatni a (leendő) jogászokat, amivel hatékonyan nézhetnek szembe a 21. századi kihívásokkal. Emellett fontos számunkra, hogy olyan álláslehetőségekhez segítsük őket, ahol érdemi jogi munkát végezhetnek az adminisztratív feladatok helyett, mindezt úgy, hogy a munkáltatók sem zsigerelik ki őket.

Bár tevékenységünk központja Budapest, az idei évben elkezdtünk terjeszkedni a vidéki nagyvárosok felé is, hogy az ottani jogi karok hallgatóival is aktív kapcsolatba kerüljünk.

Milyen programokat szoktatok szervezni?

Minden februárban és szeptemberben lehet jelentkezni hozzánk gyakornoki programra, amit kifejezetten joghallgatók számára szervezünk; itt a kapcsolatépítés mellett a szakcikk írás alapjait lehet elsajátítani.

Emellett folyamatosan biztosítunk karrier- és CV tanácsadást online és személyesen is (regisztráció a honlapunkon: https://karrier.arsboni.hu/karrier-kave/). A Karrier kávé keretében egy kötetlen beszélgetés során, mégis személyre szabottan tudunk segíteni megtalálni mindenki számára a neki legmegfelelőbb szakmai fejlődési lehetőségeket.

A félév legnagyobb szabású programja pedig egyértelműen a héten, november 9-11 között esedékes Legal Fest, amit minden évben tavasszal és ősszel is megrendezünk. Ezen a többnapos rendezvényen a szakmai előadások mellett lehetőség van megismerni a legnagyobb hazai ügyvédi irodákat és jogi munkáltatókat.

Mit lehet tudni az idei Legal Festről? Miben lesz más a korábbi évekhez képest?

Idén novemberben hibrid formában, online és offline programokkal egyaránt várjuk az érdeklődőket. Az eseményről, és a konkrét programtervről bővebb információt itt találtok:

https://karrier.arsboni.hu/legal-fest-2021-osz/programok/?superbanner

Tapasztalataink szerint a Legal Fest egy remek lehetőség a joghallgatók számára, hogy valós képet kapjanak szakmai kérdésekről, ezzel megkönnyítve a diploma utáni elhelyezkedést. Networking eseményeinken kiscsoportos és egyéni formátumban lesz lehetőség megismerkedni a legnagyobb hazai ügyvédi irodákkal, jogi munkáltatókkal:

• Virtuális standjainkon minden érdeklődőnek egy 10 perces idősávot biztosítunk, ahol egy az egyben lehet kérdezni a meghívott irodák képviselőitől.
• Míg a jól ismert villámrandi formátumban kiscsoportokban kérdezhetitek meg a legjobb hazai munkáltatókat, hogy ők mit kínálnak nektek.
• A szafari keretein belül, pedig ezúttal személyesen, irodájukban lesz lehetőség meglátogatni a résztvevő ügyvédi irodákat, és feltenni nekik valamennyi kérdésedet. A résztvevők bepillantást nyerhetnek többek között a bnt, a Baker McKenzie, a Schönherr, és a Wolf Theiss ügyvédi iroda mindennapjaiba is.

Ezentúl készülünk szakmai és karrier típusú eseményekkel is, ahol a legváltozatosabb témák fognak előkerülni: a kötelező oltás munkajogi aspektusaitól a pro bono jogi munkán át egészen a kockázati tőkebefektetések világáig fognak elkalauzolni meghívott előadóink.

Ha online eventjeinken részt szeretnétek venni, elegendő ha beregisztráltok az eseményre oldalunkon keresztül, amennyiben a szerdai helyszíni programokon részt szeretnétek venni, akkor keressétek ezzel kapcsolatban Handlery Annát, az Arsboni debreceni koordinátorát, aki további információk nyújtása mellett a felutazás megszervezésével kapcsolatban is tud segíteni.

Milyen fejlődési potenciált láttok a vidéki terjeszkedésben? Mik a tervek ezzel kapcsolatban?

Ahogy korábban említettem a tevékenységünk elsősorban Budapestre és környékére koncentrálódik, jelenleg a legtöbb partnerünk ott található. Törekszünk azonban arra, hogy vidéken is egyre több irodával lépjünk kapcsolatba, hogy azoknak is tudjunk segíteni, akik nem a fővárosban szeretnének elhelyezkedni.

Nagyon fontos számunkra, hogy a DE ÁJK hallgatóival is aktív kapcsolatban legyünk, és gyakornoki helyekkel, állásajánlatokkal, pályázatok és ösztöndíjak híreivel, valamint hasznos információkkal és tanácsokkal szeretnénk segíteni a karrierjeiket a diploma megszerzéséig, és utána is!

Bogáthy Edina és Karácsony Roxána

Néhány hónappal ezelőtt még senki nem gondolta, hogy ilyen hirtelen megváltozhat az életünk. Március 11-én, szerdán még reménykedve búcsúztunk el egymástól a B épület aulájában, tettük ezt abban a hitben, hogy rövidesen ismét látjuk egymást, és kis kitérő után minden a régi kerékvágásban folytatódik tovább.

Ma már tudjuk, hogy - legalább részben - tévedtünk. A kialakult helyzet egészen új kihívások elé állított minket az élet legtöbb területén, így az egyetemi oktatásban is.

A távoktatásra való átállás számos nehézséget tartogatott, melyek leküzdése csak közös munkával, oktatók és hallgatók együttműködésével sikerülhetett, melyért valamennyien dolgoztunk.

Ki hogyan élte meg ezt az időszakot? Mik voltak a legfontosabb tapasztalatok, tanulságok? Mit lenne érdemes ezekből később is hasznosítani? Ezzel kapcsolatos gondolataikról kérdeztem néhány hallgatótársunkat.

„Tudomásom szerint a történelemben először fordult elő ilyen mértékű átállás az oktatás terén a közvetlen tanulásból/tanításból oktató és hallgató között közvetett távoktatásba. Magának a távoktatásnak az oktatás része saját tapasztalataim alapján félig valósult meg. Személyesen, az egyetemi előadások alatt kaptunk egy ismeretanyagot, ami tudományos igényességű anyag. Ennek a földolgozásához nyújtott segítséget az oktató, egy szakértő, aki ezt előadta, megértéséhez erőteljesen hozzájárult. Távoktatás alatt az esetek egy részében ez a szakértői személy lett tőlünk megvonva, és maradtunk magunkra az online felületen a közzétett információkkal. Erre a helyzetre tekintettel a tanárok különféle kompenzációval reagáltak. Egyesek könnyebben tanulható, érthetőbb módon tették közzé a tananyagot, volt, aki fokozott megterheléssel válaszolt a helyzetre, és volt olyan tanár, akinél azt érzékeltem, hogy a vizsgadolgozatot alakította könnyebbé. Az oktatók egy másik csoportja ténylegesen, online felületen, mikrofon és webkamera igénybevételével megtartotta az előadásokat. Nyilvánvalóan ez sem volt ugyanolyan minőségű oktatás, hiszen a szakadozó internetkapcsolat, a komfortzóna kényelme, vagy a háttérben zajló, zavaró tényezők negatívan hatottak. Megjegyezném azt is, hogy ez a helyzet könnyedén visszaélésekre adott lehetőséget a hallgatók részéről, amit minél hatékonyabban igyekeztek a tanárok megelőzni. Ennek talán a legerőteljesebb megnyilvánulása a tesztekre adott, csökkentett időtartam, ami viszont így kollektíven sújtott mindenkit. Röviden tehát úgy gondolom, hogy maga a távoktatási metódus erre a rendkívüli helyzetre megfelelő, de azt a tanulást/tanítást, ami az egyetem kapuján belül zajlik, nem lenne képes pótolni.’

(Kardos Tamás, jogász szak, 1. évfolyam)

 „Számomra a távoktatás nagyon pozitív élmény volt több szempontból is. Rengeteg időt megtakaríthattam azzal, hogy nem kellett buszoznom. A szabadon választható és kosaras tantárgyaknál bőven elegendő volt a feltöltött anyag, ezt reggel rövid idő alatt átnéztem, és hamar le is tudtam, így nem kellett késő délután, vagy egészen estig bent ülnöm az órán fáradtan.

El kell ismernem, hogy maga az egyetemi légkör viszont nagyon hiányzott, és ebből a szempontból inkább bejárok, mint hogy ilyen hosszú időn keresztül itthon kelljen ülnöm.

Az online vizsgázással kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy ugyan sokkal kevésbé izgulok így egy-egy vizsgám előtt, de jellemzően kevesebb időpont van megadva, illetve van olyan tantárgy is, amiből jóval nehezebb így a vizsga, mint a hagyományos, élő vizsgás rendszerben.

Élőben sokkal több lehetőségünk adódik rá, hogy megmutassuk, meg is értettük az anyagot, és nem csak bemagoltuk, amire a szorgalmi időszakban sok esetben nem, vagy kevésbé adódik lehetőség.

Úgy vélem, ennek az időszaknak tanulsága lehet az, hogy néhány tárgyból (első sorban itt a kosaras, illetve a szabadon választható tárgyakra gondolok) a későbbiekben is kényelmes, és alkalmas megoldást kínálna az online vizsga megőrzése.”

(Máthé Edit Nikolett, jogász szak, 2. évfolyam)

„A veszélyhelyzet miatt szükségszerűen bevezetett távoktatási forma nyilvánvalóan kihívás elé állította a hallgatókat és az oktatókat egyaránt. Ezt a kihívást kezdetben leginkább az E-Learning rendszer véletlenszerű összeomlásai jelentették, azonban a zárthelyi dolgozatok írásának idejére ezt a csorbát szerencsére már sikerült kiküszöbölni. Úgy gondolom, hogy az oktatók rugalmas hozzáállása a megváltozott helyzethez, illetve a leadott anyaggal arányos zárthelyi dolgozatok, a tananyag megértését segítő diasorok és jegyzetek általánosan elérhetővé tétele, továbbá nem egy esetben a megajánlott érdemjegy megszerzésének a lehetősége elősegítette a félév sikeres teljesítését.

Véleményem szerint érdemes lenne hasznosítani a távoktatás alatt szerzett tapasztalatokat, és néhány bevált elemét átültetni a tantermi oktatás keretei közé is a későbbiekben. Az egyik ilyen fontos pozitívum, hogy nem egy esetben sokkal konkrétabb képet kaptunk arról, hogy az oktatók mit várnak el a tananyagból a tárgy teljesítéséhez, könnyebben elérhetőek voltak a tanulást segítő anyagok, továbbá több esetben is a jogesetek megoldására, illetve a gyakorlati részre került a hangsúly. Véleményem szerint így a tananyag sokkal hatékonyabban volt tanulható és adott esetben egy-egy témát alaposabban fel lehetett dolgozni.”

(Kardos Norbert, jogász szak, 3. évfolyam)

„A távoktatás a jelen helyzetre egy reális opció volt, de a kivitelezésbe több ponton is csúsztak hibák. Eddigi egyetemi tapasztalataim során most volt a legtöbb feladatom szorgalmi időszakban (ugyanígy vélekednek azok az évfolyamtársaim is, akikkel beszéltem erről). Ennek sajnos az a következménye, hogy mindenki nagyon feszült, és fáradtrabbak is voltunk a szorgalmi időszak végére, mint a korábbi években.

Nekem az online zárthelyi dolgozatok kapcsán rendszeresen problémát okozott a szűkre szabott időkeret, mert így érdemben nem volt időm átgondolni a kérdést, hanem reflexből kellett válaszolnom, ami viszont sok esetben nem a reális tudást tükrözte vissza.

Sajnos nekem az a tapasztalatom, hogy a tanárok egy része (hozzánk hasonlóan) nehezen tudott alkalmazkodni az online oktatási formához, és bár minden igyekezetükkel azon voltak, hogy segítsék a tanulásunkat, ez sok esetben nem sikerült.

Azt gondolom, a távoktatás keretében a szükséges, és a megszokott oktatási forma mellett elsajátítható tudásnak csak a töredékét szereztük meg, nagyon hiányoztak az előadások, ahol az oktatók segítenek megérteni az anyagot, megvilágítani a problémás kérdéseket, és megmutatni, hogy tanulás során mely részekre kell helyezni a hangsúlyt.

A vizsgaidőszakban számomra pozitívum, hogy a tanárok igyekeztek kompenzálni azzal, hogy a vizsgák feladatsorai valamivel könnyebbek voltak, mint a korábban megszokottak, illetve könnyebb volt egészen jó érdemjegyeket szerezni. Ezt mutatja az is, hogy sokan végeztünk a vizsgáinkkal 2-3 hét alatt, amire eddig nem igazán volt példa.

Összességében tehát elmondhatom, hogy volt pozitív és negatív oldala is a távoktatásnak, a negatív az, hogy a szorgalmi időszak nagyon megerőltető volt, és némileg hiányos ismeretekkel zártuk, hiába sok feladatot kellett megoldanunk, viszont a vizsgaidőszakunk sokkal egyszerűbb volt, mint az eddigiek.”

(Kovács Lajos Péter, jogász szak, 4. évfolyam)

„Végzősként én a klasszikus értelemben vett távoktatással nem találkoztam, viszont a záróvizsgákat online platformon bonyolította le a kar, így ebben a formában engem is érintett a helyzet. Azt gondolom, a távoktatásra való átállás hallgatót és oktatót egyaránt felkészületlenül ért, de mindenki törekedett arra, hogy a legjobbat hozza ki a helyzetből. A tanárok és a TO is mindent megtett annak érdekében, hogy időben megkapjuk a választ a kérdéseinkre, igyekeztek meghallgatni a hallgatói kéréseket, hogy a lehető legkisebb negatív hatással fejezhessük be a tanulmányainkat.

Magával a rendszerrel nem volt probléma, és a tanárok is maximálisan helyt álltak.

Úgy érzem, a helyzetből talán abból a szempontból származott előnyünk, hogy a vizsgák alatt az otthonában tartózkodhatott az ember, ami nyugtatóan hatott, így lényegesen kevesebb stressz ért a záróvizsgák kapcsán.”

(Hegyi Réka, jogász szak, 5. évfolyam)

„A végzős igazságügyi igazgatási évfolyam számára nem sokkal a távoktatás elrendelése után kezdődött a záróvizsga előtti utolsó vizsgaidőszak. Ebben a félévben már csak 2 tárgyat kellett teljesítenünk. A vizsgák menete abban volt különleges, hogy nem az egyetem falai között zajlottak, hanem mindenki a saját otthonából oldhatta meg az írásbeli teszteket az E-Learning rendszeren keresztül. Oktatóink minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a rendkívüli helyzet ne okozzon problémát számunkra a követelmények teljesítését illetően.

A vizsgák után a szakmai gyakorlat, a szakdolgozat leadása, valamint a záróvizsga sem a megszokott módon zajlott. Ezek kapcsán is az E-Learning rendszert használtuk. A szakdolgozat leadása esetében rendkívülinek tekinthető, hogy papír alapon nem kellett leadnunk, elegendő volt a dolgozatot a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumába feltölteni. Mikorra közeledtek a záróvizsgák időpontjai egyre inkább megszoktuk a távoktatási rendszert, hogy mindent a számítógépünkön keresztül teljesítettünk a félévben. A záróvizsga is online zajlott, online szóbeli vizsga során kellett számot adnunk a tudásunkról. A záróvizsga előtt a rendszer, valamint a hallgatók kamerájának és mikrofonjának tesztelése; illetve a vizsga menetéről történő tájékoztatás céljából egy „próbavizsgát” hirdettek meg számunkra, amely véleményem szerint nagyon hasznos volt, mivel így nem kellett aggódnunk a vizsga előtt, hogy vajon hogyan is működik a rendszer. A záróvizsga is sokban különbözött a klasszikus záróvizsgáktól, ugyanakkor szerintem egyáltalán nem befolyásolta a vizsgák eredményességét, hogy nem a megszokott keretek között zajlottak.

Ugyanakkor amennyiben valakinek nem álltak a rendelkezésére a megfelelő technikai eszközök, akkor számára is biztosítottak lehetőséget, hogy teljesíthesse a tárgyait.

Úgy vélem, hogy a járvány okozta rendkívüli körülményekben is minden feltétel adott volt ahhoz, hogy sikeresen teljesíthessük az utolsó félévünket.”

(László Kitti, IGI, 3. évfolyam)

Iltyu Emese Andrea 

Kovács Patrik, karunk jelenleg záróvizsgázó hallgatója nemrég indított podcast csatornát kollégájával és barátjával, Prislopan Patrikkal. Közös műsorukról, a broadCash-ről kérdeztem őket.

Mit érdemes tudnia rólatok annak, aki nem ismer titeket? Mivel foglalkoztok a podcast gyártáson kívül?

Kovács Patrik: Jelenleg a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán vagyok végzős joghallgató. Az interjú pillanatában már csak egy vizsga választ el a végétől, szóval minden időmet jelenleg a tanulás foglalja le. 

Prislopan Patrik: Hasonlóan én is a tanulmányaim vége felé járok, Londonban a Queen Mary, University of London egyetemen bank és pénzügyjogi szakjogász képzésen veszek részt. Alapdiplomámat pedig Dublinban, a Dublin City University-n szereztem meg.

Honnan ismeritek egymást?

Prislopan Patrik: A tanulmányaimat 2015-ben én is Debreceni Egyetemen kezdtem és ott találkoztunk a gólyatáborban. Tulajdonképpen ebből alakult ki közöttünk ez a hosszas barátság.

Kovács Patrik: Igen, ezért is ajánlom mindenkinek, hogy vegyen részt a gólyatáborokban, ugyanis ez az első lehetőség, hogy találkozzatok a csoporttársaitokkal és barátságokat köthessetek.

Hogyan merült fel az ötlet, hogy közösen indíthatnátok egy podcastet? Miért most vágtatok bele?

Kovács Patrik: A karanténhelyzet alatt sokat ötleteltünk, hogy mivel is lehetne elütni az időt a tanulás mellett. Ebből az ötletelgetésből forrta ki magát az elképzelés, hogy csináljunk egy podcast csatornát.

Prislopan Patrik: Korábban is beszéltünk már erről egyébként, ugyanis az érdeklődési körünk elég széles és úgy gondoltuk, hogy talán ezek a témák másokat is érdekelhetnek.

Hogyan született meg a csatorna végleges arculata? Volt-e esetleg olyan (akár hasonló témájú) műsor, ahonnan inspirálódtatok?

Prislopan Patrik: Próbáltunk egy olyan névvel és logóval előállni, ami reprezentálja, hogy mivel is foglalkozunk, valamint fontos volt az is számunkra, hogy fülbemászó legyen a csatorna neve.

Kovács Patrik: A névválasztáson egyébként elég sokat törtük a fejünket, erről beszéltünk is az első adásban, akit érdekel az megtudja hallgatni a csatornánkon.

Milyen tartalmakkal, témákkal foglalkoztok a csatornán?

Prislopan Patrik: Jelenleg 3 epizódunk van fent. Elsőnek mindenképp egy lazább adást szerettünk volna, a második és harmadik pedig egy interjúsorozat része. Az adások a későbbiekben tematizálódni fognak.

Kovács Patrik: Pontosan, de ezek sajnos nagyon sok felkészülési időt vesznek igénybe. A vizsgáink miatt még nem tudtuk felvenni, illetve megvágni őket, viszont a következő hetekben ezek is ki fognak kerülni.

Milyen gyakran jelentkeztek?

Kovács Patrik: Próbáljuk heti rendszereséggel feltölteni az epizódokat.

Prislopan Patrik: Sajnos ezt idáig nem sikerült tartani, viszont a vizsgáink után egész biztosan be fog állni egy rendszer.

Kiknek ajánlanátok magatokat?

Igazából, bárkinek, akik érdeklőnek az üzleti- jogi terület iránt, viszont mivel a „sztorizgatósabb” tartalmak is megmaradnak, szerintünk bárki meg tudja találni a számára kedves témákat.

Akit érdekel a srácok munkássága, az alábbi felületeket tudja megtekinteni a kiadott tartalmaikat!

Youtube: https://www.youtube.com/channel/UC5V2LtUaX0tM2lSX7JwUsTw

Spotify: https://open.spotify.com/show/5ULtcxZyQlAWcAgankQW4x?si=T_EMZaU4TMWNddvu9yixTg

Apple Podcasts: https://podcasts.apple.com/hu/podcast/broadcash/id1511814476

Pocket Casts: https://pca.st/tsbg7ev4

Anchor: https://anchor.fm/broadcash

Soundcloud: https://soundcloud.com/user-672350664

Valamint Facebookon és Instagramon is megtaláljátok őket: @broadcashpodcast néven. 

Bogáthy Edina

2019. október 17. és 19. között került sor a Praetor Szakkollégium évek óta tervezett kirándulására, melynek célpontja a mesés osztrák főváros, Bécs volt. A csütörtök reggeli félhomályban hagytuk el a cívisvárost negyvenhat hallgató társammal, valamint Falusi Bernadett tanárnővel és Bordás Péter tanár úrral. Az út kellemes hangulatban telt: beszélgettünk, honfoglalóztunk, a legelvetemültebbek pedig szolidaritást vállalva előadáson sínylődő otthon maradt társaikkal, tanulásra adták fejüket, a következő héten ránk váró „munka zh”- ra való tekintettel. Az utazás során összesen kétszer álltunk meg fél órára pihenni egy-egy benzinkúton.

 Kora délután érkeztünk meg Bécsbe és első utunk a Hundertwasser-házhoz vezetett, amelyet az utcáról csodálhattunk meg. Ezek után busszal a belvárosba mentünk és a délutánt az ott található nevezetességek rohamtempóban való megcsodálásával töltöttük. Bécs belvárosa az a hely, amelyet nem lehet nem leesett állal meglátogatni, főleg ha először jár ott az ember. Sajnos művészettörténeti ismereteim meglehetősen korlátozottak, így én egy épület külsejét tekintve annyit tudok megállapítani, hogy „szép vagy nem szép”. Márpedig Bécsben minden szép, sőt varázslatos. A 19. század elevenedik meg az ember szeme előtt, minden épületről a jól ismert Habsburg kétfejű sas vigyázza az arra haladók lépéseit, a homlokzatokon pedig Ferenc József nevével találkozunk lépten-nyomon, hirdetve, hogy ez az épület bizony Őfelsége jóságos uralkodása alatt építtetett.

A fárasztó nap után este megtértünk hajlékunkba, egy belváros közeli hostelbe, ahol 8 fős szobákban voltunk elszállásolva. A szállásra túl sok szót fecsérelni nem érdemes, mindannyian tudtuk, hogy nem a helyi Hilton Hotel elnöki lakosztálya fog várni minket, viszont a célnak tökéletesen megfelelt, az ágyak kényelmesek voltak. Az estét sokan (köztük tanárnő és tanár úr) társasjátékkal töltötték, mások beszélgettek a teraszon, megint mások édes álomba szenderülve gyűjtöttek erőt a következő napra.

Másnap reggeli után busszal indultunk a kirándulás központi programjára: az ENSZ Központ (UNO City) meglátogatására. Itt egy vidéki repteret megszégyenítő ellenőrzést követően (de viszonylag gyorsan) bejutottunk az épületszárnyakkal körülhatárolt udvarra, melyen egy szökőkutat, az ENSZ 193 tagállamának lobogója ölelt körül. Innen indult a vezetésünk két csoportban (sajnos mivel a művtöri órák mellett az angol leckékről is gyakran hiányoztam, így a magyar nyelvű asszisztenciát választottam), melynek során bejártuk az épületet, megnéztünk egy konferencia termet és sok-sok információval lettünk gazdagabbak. Ezt követően az egész csoport közösen egy előadáson vett részt, ahol megtudhattuk, hogy mit is csinál tulajdonképpen az ott székelő IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség). A tanulságos és interaktív szeminárium után az ott található étkezdében költöttük el ebédünket, amihez igen alkalmi áron jutottunk hozzá, tekintve, hogy  a Központ nem osztrák felségterület, így teljesen adó-és vámmentes övezet.

A délutáni program elég rugalmasnak bizonyult, buszunk a Schönbrunni-kastély előtt tett ki minket és mindenki eldönthette, hogy a kastély parkjában sétálva tölti el az időt, a kastélyt bejárva várja ki az indulást, vagy pedig felfedezi a kastély parkja mögötti állatkertet. De volt pár kalandor, aki inkább gyalog (vagy tömegközlekedéssel) a belvárosba ment és ott foglalta el magát. Én és még vagy 13 társam az állatkertet választottuk, annak ellenére, hogy zárásig csupán kb. 3 óránk maradt. Az állatkert nagy területen sok szép és egzotikus állatnak ad otthont, de az idő hiányában kicsit rohanósra kellett fognunk a tempót. A megbeszélt időpontban a busznál találkoztunk, ami visszavitt minket a szálláshelyre.

Egy ilyen önjelölt sörszakértő mint én, nem mehet el Ausztria mellett (pontosabban nem jöhet el úgy onnan) anélkül hogy az ottani sörökbe bele ne kóstolna. Sajnos sokak által nem elég megbecsült az osztrák sörkultúra, pedig ők is rendelkeznek olyan komoly tradíciókkal e téren mint a németek vagy a csehek, csak körülöttük sokkal nagyobb a hype. Lényeg a lényeg, aki Bécs ízeit kívánja felkeresni, az mindenképpen csapjon le egy korsó csapolt Ottakringert a bécsiszelet után (de ha lehet még a sacher-torta és a bécsi cappuccino előtt). Visszatérve a kirándulásra, péntek este a fent említett négy tételből a sört és a bécsiszeletet sikerült kipipálnom, a másik kettőért pedig majd jövőre visszamegyek. Az este egyébként hasonlóan telt, mint a csütörtöki.

Péntek reggel összepakoltunk és megindultunk, na nem haza, mert még volt hátra néhány program ahhoz, hogy teljessé váljon a hétvége. Utunk Kittseebe (Köpcsény) vezetett, ahol részt vettünk egy csokigyár látogatáson (nem,nem olyan volt mint a Charlie és a csokigyár című filmben), majd az ajándékboltban édes emlékeket vásárolhattunk magunknak. Következő (és egyben utolsó) állomásunk Pozsony volt, ahol sajnos a rossz időjárási viszonyok miatt nem tudtunk annyi időt eltölteni, mint terveztük, de a várba azért sikerült felmenni. Ebéd után hazafelé vettük az irányt, és az esti órákban megérkeztünk Debrecenbe.

Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, különösen tanárnőnek, tanár úrnak és a Szakkollégium elnökségi tagjainak, hogy egy ilyen rendkívüli programon vehettünk részt, és ilyen jól érezhettük magunkat. Szükség van az ilyen programokra a szakmai ismeretek bővítése mellett azért is, hogy mélyebben megismerjük egymást. Sokkal jobban meg lehet ismerni valakit egy közösen eltöltött hétvége során, mint több év alatt az iskolapadban, és ha sok év múlva találkozunk egymással az utcán, akkor esetleg valami tartalmasabb közös emlék is eszünkbe juthat, nem csak annyi, hogy „mellette aludtam polgári jogon”, vagy „vele buktam először rómából”.

Győri Ágoston

A hagyományokhoz hűen, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is megrendezésre került szeptember utolsó péntekjén a Kutatók Éjszakája.  Az országszerte a tudományt népszerűsítő eseménysorozat keretében karunk oktatói és diákjai tartottak félórás előadásokat, szemléltetve, hogy milyen sokszínű is a jogtudomány.
Szépszámú közönség gyűlt össze a TEOKJ II. előadójában, ahol először Dr. Elek Balázs „Büntetőjog a mozivásznon” című interaktív előadását láthatták az érdeklődők, és tehették próbára jogérzéküket.
A mozifilmekben, tévésorozatokban felbukkanó büntetőjogi tényállások minősítéséről szavaztak a jelenlévők, karunk oktatója, a Debreceni Ítélőtábla bírája pedig elmagyarázta, hogy jogilag mi a helyes megoldás és miért.
Ezt követően Répásiné dr. Veszprémi Bernadett nyújtott egy kis betekintést az e-közigazgatás rejtelmeibe. Megtudhattuk, hogy az elektronikus ügyintézésben mit jelentenek az egyes rövidítések, illetve, hogy milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni, ha hivatalos ügyeinket az Interneten keresztül szeretnénk intézni.
A harmadik előadásban nagy szerepet játszottak az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói, akik egy polgári pert mutattak be, és teremtettek tárgyalótermi légkört a teremben. A per tárgyául a szülői felügyeleti jog rendezése szolgált, a mintaper végén pedig a közönség ismét próbára tehette jogérzékét.  Azok, akik helyesen tippeltek, a bíró ítélethirdetése után jutalomban részesültek.
A mintaper utáni előadásban is tevékenyen részt vettek karunk hallgatói, akik néhány tipikus, konfliktust generáló munkahelyi, munkajogi helyzetet modelleztek, melyről a hallgatóság is elmondhatta a véleményét, majd az adott jogkérdésekre Dr. Zaccaria Márton Leó, a Munkajogi Tanszék oktatója adott rövid magyarázatot.
A következőkben Dr. Balogh Judit ismertette egy különös, 19. századi akasztás részleteit. Takács János, akit rablógyilkosságért ítéltek halálra, ugyanis a körülmények egybeesésének köszönhetően túlélte saját kivégzését, és 22 órát élt azután, hogy halottnak nyilvánították. Ez a „feltámadás” egy nyaki daganatnak, egy munkáját hanyagul végző orvosnak és egy macskaköves útnak volt köszönhető, de az elítélten a csoda ellenére végrehajtották az ítéletet.
Az előadások sorát Dr. Gyurkó Brigitta és Dr. Fodor László „Don Quijote lándzsája? –Kalandozások a klímavédelmi szabályozás birodalmában” című  prezentációja zárta, mely a klímaváltozás napjainkban különösen aktuális kérdését taglalta. Megtudhattuk mennyire valós veszély a jelenség, és hogy minősíthető-e szélmalomharcnak a környezet védelme.  Emellett a  klímaváltozás és az energiaelőállítás szabályozását is jobban megismerhették a nézők, a közérthető példákon keresztül.
Az előadásokkal párhuzamosan a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszéke által szervezett izgalmas társasjátékon tesztelhették a hallgatók , hogy okosabbak-e, mint egy elsőéves, így játékos módon derült ki, hogy ki mennyit felejtett az évek alatt.
A Hallgatói Önkormányzat pultjánál is nagy volt a jövés-menés,  ahol a vállalkozó kedvűek egy rövid kvíz kitöltése után zsebelhettek be az ajándékokat, illetve nyerhettek jobban betekintést a kari életbe.
A Kutatók éjszakája tehát elérte a célját, a részvevők elégedetten, új ismeretekkel felvértezve hagyták el a Kassai úti Campust. 

Bereczky Bence

Hűvös őszi reggel, egy busz, 60 sportolni vágyó joghallgató, azonos vágyak, és egy közös úti cél: Szeged.  Október 6-7-8 egy emlékezetes hétvége dátuma, ugyanis megrendezésre került az I. Jurista kupa, melynek a Szegedi Tudományegyetem adott otthont. Az ország hét különböző egyetemének jogi karjai mérhették össze sportbéli tudásukat. A csapatok négy különböző versenyszámban nevezhettek: sárkányhajózás, labdarúgás, női-férfi kosárlabda és röplabda. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar lelkes hallgatói is kivették a részüket a sportolásból, akikben szurkolótáborunk tartotta a lelket, amikor már csak egy lélegzetvételnyi erő maradt a csapatban.  A mérkőzések 3 különböző helyszínen zajlottak egy időben, így nem volt egyszerű a döntés, hogy mikor melyik csapatot támogassák a pálya széléről.

Az utazás során remek hangulat uralkodott, és megkezdődött a 3 napos versenysorozatra való szellemi felkészülés, így a hosszú, döcögős út nem is tűnt olyan megterhelőnek. A megérkezést követően elfoglalhattuk a szállásunkat, melyen osztoztunk a győri és a pécsi egyetem joghallgatóival, így a kollégium közösségkovácsoló hangulata meghozta a várt eredményt, hiszen a vasárnapi Pécs-Debrecen mérkőzés inkább volt baráti játék, mint sem küzdelem a jobb helyért. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szurkolótáborok is összeolvadva lelkesítették a csapataikat. Dobpergés, füttyszó, taps, molinó lengetés, hangos kiabálás, gólöröm…szavakkal nem tudom leírni azt az élményt és hangulatot, mely a lelátó soraiban uralkodott. Az ember úgy érezhette magát, mintha egy gondtalan hajón ülne, ahol csak jókedv uralkodik, és nem számít a vereség sem, a lényeg, hogy ott vagyunk.  Az első sport a sárkányhajózás volt, mely nem egy hétköznapi sport, amit egy testnevelés óra kereti között bárki kipróbálhatna. Nem volt ezzel másképp a debreceni csapat sem. Minden tiszteletem azé a 20 emberé, akik vállalták, hogy 200 méteren, a 10 fokos Tiszában eveznek, közvetlenül a 4 órás busz út után, nem kímélve magukat az esetleges megfázástól sem. Őszintén szólva, a partról nézve az eseményeket nem voltam biztos abban, hogy a vízi mentő szolgálatnak nem kell-e közbe lépnie és megmentenie a csapatot, de a motiváló skandálásnak hála, sikerült az 5. helyet megszereznünk.

A szombati nap igen csak hosszúnak ígérkezett, ahogy elolvastuk az aznapi program végeláthatatlan eseményeit. Aznap reggel a labdarúgásban jeleskedő debreceni fiúk mérkőztek meg a szegedi focicsapattal. Nem volt könnyű dolguk a srácoknak, hiszen nagyon erős, összeszokott csapatok ellen játszottak, azonban így sem maradtak alul, hiszen az 5. helyet sikerült kiharcolni. Ezt követően a férfi kosárlabda csapat bizonyította elhivatottságát, és kiváló állóképességről tett tanúbizonyságot, amikor két meccset játszott végig egymás után. A fáradságot, és a kisebb nagyobb sérüléseket is figyelembe véve, az emberhátrányt leküzdve sikerült megszerezni a 4. helyet. A sort követte a női kosárlabda, mely igazából B33 mérkőzés volt. A B33-ról testközeli élményem van, és erről tudok átéléssel beszámolni, hiszen a csapatot erősíthettem. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy itt is és a többi sportágban is,a  debreceni csapat pár hetes előzetes felkészüléssel vett részt, nem voltak aduászaink, sportolóink, mi erre az alkalomra álltunk össze, és vettünk részt ebben az életre szóló kirándulásban. A sport egyértelműen összehozza az embereket, és ezt tanúsíthatom, hiszen az első két alkalommal igen csúnyán kikaptunk, viszont az utolsó meccs már elég szorosra sikerült. A labdajátékokat a röplabda színesítette, és a fiú-lány vegyes csapat összetétel tette még szórakoztatóbbá a meccseket. A kezdeti izgalom, és a hobbiszerű meccslabdákat a nap végére igazán bravúros szettek váltották fel, ahol több alkalommal a debreceni csapat vette át a vezetést. A siker nem lesz világraszóló a Kupa történetében, de a mi kis csapatunk számára az a kis győzelem jelentette akkor a világot.  Ha érmet nem is, tapasztalatot mindenképp szereztünk.

A Jurista kupa apropójából sor került még egy kis szellemi vetélkedőre is, a Slam-poetryre, ez egy modern költészeti stílus, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. Kicsit olyan, mint a rap, legalábbis első hallásra én ehhez tudom hasonlítani. Nos, itt az egyetem egy joghallgatója és egy slam-költő együttes produkcióját láthattuk, melyben egy jogesetet kellett feldolgozni színpadias előadással. Nagyon hatásosra sikerült Szilágyi Gergő (negyed éves joghallgató) és Szűcs Noémi, slammer előadása, melyet a zsűri a 3. hellyel díjazott.

A fenti sorokban többször említettem a hangulatot, az élményt, a szurkolást, a közösség formáló enteriőrt, nos, igen, ennek meg is lett a gyümölcse, mert a Legjobb szurkolónak járó díjat elhoztuk. Habár a sportteljesítményünk nem aratott babérokat, üres kézzel mégsem távozhattunk, ezzel megmentve a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar becsületét, s nyilvánvalóvá vált a többi egyetem számára, hogy a Debreceni Egyetemre járó fiatalok nem csak okosak és sportosak, hanem a közösség is remek, és bármi  történjék, a Kar tagjai kiállnak egymás mellett, és megpróbálják kihozni minden helyzetből a legjobbat.

Csak DE-ÁJK! Csak a DE-ÁJK! HEJ-HEJ!

Gönczi Gréta

Igazságügyi igazgatás

III. évfolyam

Mindig is irigyelted az orvostanhallgatókat a Medikus Kupa miatt? Azt, hogy versenybe szállnak egymás ellen egyetemek egy hatalmas buli keretében? Nem kell tovább árgus szemekkel figyelned őket, hiszen idén először a jogászok is összecsapnak!

Jön a JURISTA KUPA 2017!

Nagy érdeklődés fogadta az idei év első egyetemi rendezvénysorozatát, a Szevasz Tavaszt. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, az Informatikai Kar és a Campus Hotel Kulturális Bizottsága közös szervezésében került megrendezésre a sportban, játékokban, finom ételekben, italokban és zenében gazdag esemény.

2016. november 29-én került megrendezésre a Pro et Contra által egy felettébb tanulságos és egyben szórakoztató Vitaest, mely a hallgatói látókör szélesítése mellett különleges esti programként is szolgált.

Az izgalmat előre megalapozta maga a téma is, mely az Életfogytiglani szabadságvesztés volt. S ha ez nem lett volna elég, tovább fokozva az izgalmat, két magasrangú előadó kíséretében került sor magára a Vitára.

Dr. Sólyom Péter, az Alkotmányjogi Tanszék vezetője, egyetemi docens, aki a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellen érvelt, és állt ki nézetei mellett igen meggyőző érvekkel.
A pro érvekkel Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke, egyetemi docens kápráztatta el a közönséget, s vázolt fel olyan megtörtént eseteket, amelyek gondolkodóba ejtették a teremben ülőket ( legalábbis engem mindenképp).

A vitát magát megpróbálom összefoglalni pár sorban, azok kedvéért, akik nem tudtak eljönni, de érdekli őket e tárgykör. A vitapartnerek nagyon barátságos hangnembe maradtak az elejétől a végéig, és elfogadták, tisztelték egymás véleményét, érvét.  Egyes pontokban egyet is értettek egymással, például abban, hogy a magyar büntetőjogban a Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés nem egy hibátlan törvényi tényállás, de ilyesféle szankciókra szükség van a társadalom igazságérzetének megóvása érdekében a súlyos bűncselekményeket elkövetett személyekkel szemben.

Leszögezték, hogy ha a bíróság „… a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg…” ( Btk. 43§ (1) ) és hogy ez a 40 év nem embertelen? Nem túl sok?  Ugyanis ez a büntetés helyrehozhatatlan károkat okoz az elítéltben, úgynevezett személyiségtorzulás következik be, elveszítik a szabadság iránti vágyukat, valamint 40 év után számára ismeretlen környezetbe kerülne ki.

Számomra a legérdekesebb momentuma a vitának az volt, amikor Dr. Balla Lajos felvetette azt a kérdést, hogy kinek az érdeke ez a szankció? A bűnt elkövető emberé vagy a sértetté? Kinek az érdekét kell védeni? Az elkövető jogait, vagy a potenciális sértetteket? Hogyha valaki egyszer elkövetett egy súlyos bűncselekményt, mi rá a garancia, hogy legközelebb nem teszi meg? Kinek a felelőssége erről dönteni?   Én úgy gondolom, hogy ebben az esetben a haszonelvűség elmélete érvényesül a magyar büntető jogban, tehát egy ember élete, a több ember életéért.

Nyomatékosították, hogy nem mindennapi eset ezen büntetés kiszabása, jelen statisztikai adatok alapján a Debreceni Ítélőtábla 2005 és 2014 között 6803 ügyet vizsgált, ebből 1774 peres ügy volt, melyből 470 esetben beszélhetünk emberölés vádjáról, az elítéltek közül 39-en kaptak életfogytiglani szabadságvesztést, és 7 vádlott tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését kapta.

Befejezésként, hogy érezzük a téma súlyát, Simon Wiesenthal - az előadáson is elhangzott - idézetével élnék:  „A gyilkosok köztünk járnak”.

                                                                                                        Írta: Gönczi Gréta       

A LEXtrém magazin állandó rovatának keretében oktatókkal készülnek interjúk, annak érdekében, hogy a hallgatók jobban megismerhessék őket.

Az idei tanév első interjúja Dr. Háger Tamással készült, aki a Debreceni Ítélőtábla büntető ügyszakos bírája.

Már hosszabb ideje bíróként tevékenykedik, de milyen út vezetett el idáig? Meséljen a kezdetekről, hogyan lett jogász?

A jogi egyetemi tanulmányaimat szülővárosomban, Miskolcon végeztem. Édesapám ma is praktizáló ügyvéd. Jogászi hivatása természetesen hatással volt pályaválasztásomra, mint ahogy humán érdeklődésem is.

Ezentúl rendszeresen beszámolunk Nektek az aktuális ösztöndíj pályázatokról, gyakornoki lehetőségekről vagy akár konkrét állásajánlatokról is. Ilyen vonatkozású cikkeinket megtaláljátok rendszerezve, a Pályázatok menüpont alatt!

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata kooptálást hirdetett 3 fő számára képviselői hely betöltésére, szeptemberben.  

A meghatározott időpontig 13 hallgató adta le érvényes pályázatát.

2016. október 17.-én 16 órai kezdettel került sor a személyes meghallgatásra. A DE-ÁJK HÖK Közgyűlése örömmel tapasztalta, hogy minden jelentkező céltudatos volt és ambíciókkal telve érkezett. 

A szavazás eredményes volt, két új taggal bővült a Hallgatói Önkormányzat:

• Nagy László, I. éves Igazságügyi igazgatás szakos hallgató.
• Veszprémy Zoltán, II. éves Jogász szakos hallgató.

2016. szeptember 17-én, szombaton este ismét bőröndösök „hada” vette birtokba a Főnix Csarnok mögötti parkolót. A lelkes csoport nem akármire várt. Idén is megrendezésre került – kis módosítással tavasz helyett ősszel – a Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának szokásos Európai Uniós Tanulmányi Kirándulása. Buszunk közel 18 órás utat követően gördült be Strasbourg városába, ahol a nap hátralévő részét szabadon tervezhettük meg. Hétfőn aztán megkezdődött a túra protokolláris része, elsőként az Emberi Jogok Európai Bíróságán tettünk látogatást. Megtekintettünk egy kisfilmet az EJEB működéséről, majd egy néhány éve ott dolgozó magyar jogász hölgy tartott nekünk előadást. Végezetül a tárgyalóterembe vezetett az utunk, ahol mindenki részéről elkezdődött az emlékfotók végeláthatatlan tömkelegének gyártása. Rövid városnézést követően aznap még az Európai Tanács épületébe voltunk hivatalosak, ahol a nagy tanácsteremben angolul, egy kisebb konferenciahelyiségben pedig magyarul kaphattunk áttekintést az ET szerepéről és történetéről. A nap végén Luxemburgba vettük az irányt, mert kedden kora reggel már az Európai Unió Bíróságán kellett lennünk. A Curia vendégszeretetét gyakorlatilag egész nap élvezhettük. A társaság részt vett egy igazán érdekes ügy tárgyalásán a bírák nagytanácsának (Grand Chambre) színe előtt, ezen túlmenően idegenvezetőinkkel bejártuk a Bíróság épületét, és egy színvonalas ebédre is meghívtak bennünket. Szakmánkba vágó előadásokban sem szenvedtünk hiányt, feltehettük kérdéseinket Juhász Endrének, az Európai Unió Bírósága magyar bírájának, valamint a nemrég a Törvényszékre delegált Csehi Zoltánnak is. Petró Rita, a magyar jogásznyelvész-csoport vezetője is felvilágosított bennünket munkájuk hogyanjáról és miértjéről. Az eseménydús órák fáradalmait már Brüsszelben pihenhettük ki, ahol szerdán egy turistáskodással keretbe foglalt európai parlamenti látogatásra indultunk. Az EP-ben Láng Péter, a Látogatói Osztály magyar vezetője fogadott minket, s tartott rövid, felszólalás-videókkal tarkított prezentációt a Parlament mechanizmusairól. A vizitáció zárásaként a plenáris ülésterembe is bebocsátást nyertünk. Csütörtök délelőtt az Európai Bizottságon, Béres Béla, a Jogi Szolgálat tagja színesítette élménypalettánkat az európai közszolgálatról elmondott információival, tapasztalataival, valamint a Bizottság Berlaymont-szárnyában tett sétánkkal (a Berlaymont ad otthont a biztosi kabineteknek és az elnök, Jean-Claude Juncker irodájának, valamint ott található a televízióban gyakorta felbukkanó „private corner” sajtósarok). Ezzel a kirándulás hivatalos része véget ért számunkra. Az egész hetet betetőzve Hágában és Amszterdamban töltöttünk el még egy kis időt, szombaton pedig Regensburgban éjszakáztunk, mintegy megfelezve a hazautat. Megannyi élménnyel, ajándékkal és mosollyal teli érkeztünk végül Debrecenbe vasárnap estére.

Én magam másodjára vettem részt ezen a kiránduláson, és egyértelműen kijelenthetem, hogy ezúttal sem bántam meg. Szép helyek, új ismeretségek és nem utolsó sorban értékes szakmai tapasztalatok egy helyen: mindenkinek csak ajánlani tudom.

Balogh Sándor 

V. éves jogász hallgató 

2016. június 10-én a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói a Praetor Szakkollégium Büntető Eljárásjogi Műhelye szerevezése keretében látogatást tettek a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön intézetében.

A tanulmányi kirándulás során a hallgatóknak lehetőségük nyílt arra, hogy a kifejezetten erre az alkalomra meghirdetett ,,Együttműködési lehetőségek a büntetés-végrehajtás területén” című konferencia részesei legyenek, illetve több hallgató előadást is tartott a büntetés-végrehajtás egy-egy kapcsolódó szegmenséről, híres fogvatartottakról.

Program

Conference on New Developments in Comparative Law

23^rd of May, 2016

University of Debrecen, Faculty of Law, C/1

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar és Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzata, valamint a Campus Hotel Kulturális Bizottsága idén először jótékonysággal egybekötve szervezte meg a  „Szevasz Tavasz” elnevezésű, három napos programsorozatot, ahol a kikapcsolódás mellett összefogtak, ezzel támogatva a Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány közvetítésével, a leukémiás és daganatos beteg gyermekek gyógyulását.  Az így befolyt 219.900.- forint a DE OEC Gyermekklinika Hematológiai Osztályon kezelt kis betegek mindennapjait fogja megkönnyíteni.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke Székhelyi Mailáth György országbíró emlékére 2015. július 16. napján két tagozatban (joghallgatói és bírósági) és négy szekcióban (polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási-munkaügyi és európai jogi, valamint bírósági általános igazgatási) tudományos pályázatot hirdetett.

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója, Gábri Angéla a Pályázat büntetőjogi joghallgatói tagozatán 2. helyezést ért el.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar adott otthont 2016. március 19-én a VIII. Országos Polgári Jogi Activity és Jogesetmegoldó Versenynek.

2016. március 16-án Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán került megrendezésre a XIII. Országos Agrárjogi Jogesetmegoldó és Perbeszéd Verseny.

A hallgatók többségének már rutinszerű december közepén megkezdeni a vizsgaidőszakot, sőt, többek már szinte várják, hogy végre túl legyenek egy-egy nehezebb szigorlaton, kollokviumon. A kar legfiatalabb tagjai viszont nagy kihívásként, próbatételként tekintenek erre a közel két hónapos időszakra. Több első éves hallgatóval beszélgettem, akik megosztották élményeiket az első vizsgákról, sikerekről, buktatókról és arról, hogy mi okozta számukra a legnagyobb nehézséget a gimnáziumi évek után az egyetemen.

Gólyák, instuktorok figyelem!

December 7-én érkezik a II. ÁJK Gólyatábor hivatalos, közel egy órás filmje!

Dr. Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának Elnöke, 2015. október 19-én a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karon előadást tart az MNB működéséről, valamint a gazdasági jog rejtelmeiről.

Ha szeptember, akkor Campus Szüret! Az idei Campus Szüret is számos programmal várta az érdeklődő hallgatókat. Volt minden mi szem, szájnak ingere. Koncertek, borkóstoló, Jogi Hetes, Grill Terasz ala IK, pókerverseny, Gólyatúra.

2015. november 17. | kedd | 19.00 | Kölcsey Központ, Nagyterem
Anat Gov: HAPPY ENDING
zenés prózai játék – revü az Orlai Produkciós Iroda előadásában

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Hallgató Önkormányzata, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatával közreműködve idén második alkalommal szervezte meg és bonyolította le gólyatáborát. Elmondhatjuk, hogy a második önálló gólyatáborunk – a megszokott módon – tökéletesen sikerült. De mitől is volt a II. ÁJK gólyatábor a nyár egyik legemlékezetesebb hete?