A felvételi pontszámok kihirdetésekor eszembe jutott, hogy annak idején mi is buzgón, nagy gondossággal elemeztünk vereseket, olvastunk regényeket, mindezt az érettségink minél jobb eredményéért, és a bejutásért a jogi karra. De vajon azóta, hogy kiderült, sikeres volt a felvételink, jut ilyenekre időnk? Vagy mára már a gimnáziumban annyira kedvelt írónk, költőnk műveinek olvasására fordított időt elfoglalja a jogesetek tanulmányozása?
Jó hírem van! Összegyűjtöttem több olyan klasszikus művet, amelyek - a kikapcsolódás élményén túl-, nem csak a gimnáziumi irodalom órák hangulatát idézhetik fel, hanem még bűncselekmény-elemzésre is kiválóak.
Íme, két elemzés kedvcsinálónak:
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
A négy Kosztolányi regény közül talán a leghíresebb, melyet a szerző a felesége ötlete alapján készített el, 1926-ban. A mű fő motívuma az öntudatlan lázadás, egy kettős gyilkosság, melyet Anna, a cseléd követett el gazdái, azaz Vizy Kornél és felesége, Vizyné ellen.
A vádlott lázadását megalapozhatta az a tény, hogy a sértettek rokona, Patikárius János elcsábította őt, és szexuális kapcsolatot létesített vele. A nő teherbe esett, de a férfi magzatelhajtás céljából tiltott készítményt szerzett és adott a vádlottnak, melytől annak terhessége megszakadt.
Ennyi információ elegendő ahhoz, hogy megértsük, miért követte el Édes Anna a bűncselekményt. Most pedig hadd mutassam be, hogy hogyan lehet egy regény cselekménysorozatából jogeset.
Vizy Kornél sértettet helyettes államtitkárnak nevezték ki, s ezt egy esti összejövetellel ünnepelték meg. Annával, a cseléddel a szokott módon, tárgyként bántak a gazdái és a vendégek is, amitől a lány mindig kényelmetlenül érezte magát, és idegenkedett a környezetétől. Az este folyamán Patikárius János az egyik vendéggel táncolt, flörtölt, melynek szemtanúja volt Édes Anna is. A vádlottat ez a szituáció érzékenyen érintette a fent már említett körülmények, és a férfihoz fűződő gyengéd érzelmei miatt.
A vendégek távozása után mindenki aludni ment. A vádlott azonban nem tudott pihenni, zavart állapota miatt. Fel-alá járkált a lakásban, majd a gazdái szobájába ment, ahol az ágyuk szélére ülve nézte őket, ahogy alszanak. Vizyné sértett felébredt, és lefekvésre utasította a vádlottat, mire az egy hosszú pengéjű konyhakéssel, határozott és erőteljes mozdulattal mellkason szúrta őt. Vizyné felkiáltott, mire a másik sértett, Vizy Kornál is felébredt. A vádlott a másik gazdájára is rátámadt, de az segítségért kiáltott. A vádlott ekkor menekülni próbált, de Vizy Kornél nem engedte, és dulakodni kezdtek. A dulakodás közben a sértett elvesztette egyensúlyát, és elesett. A vádlott ekkor mellé térdelt a földre és dühösen, nagy erőt kifejtve szúrni kezdte a sértett torkát, hasát, mellkasát, majd a kést a sarokba dobta. Kis idő elteltével Édes Anna még hallotta, hogy a sértett mozgolódik, és gyenge hangokat hallat, de élete megmentése érdekében segítséget nem hívott.
Másnap kora reggel a szemeteseknek ajtót nem nyitott a vádlott, így késő délután –rendőr jelenlétében- két házbeli tanú lakatossal kinyittatta az ajtót. A vádlott a sértettek szobájában tartózkodott, véres ingben. Menekülni nem próbált, sőt beismerő vallomást is tett. A rendőrség ekkor Édes Annát őrizetbe vette.
Mit gondolunk, milyen bűncselekmény elkövetésével vádolhatja az ügyészség Édes Annát? Természetesen emberöléssel, de lássuk, annak melyik minősített esetével:
Az ügyészség Édes Annát, a Btk.160.§(1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés d) és f) pontjai szerint minősülő különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolhatja. Ebben az esetben a kiszabható büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, amelyhez automatikusan hozzájárul a közügyektől eltiltás mellékbüntetés is. Eme bűntett végrehajtási fokozata fegyház, a Btk. 37.§(3) ad) pontja alapján.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a törvényi tényállás minden elemét meg kell valósítania a tettnek, ahhoz, hogy az adott bűncselekménnyé váljon. A lent felsorolt, ide vonatkozó Btk. szakaszok bizonyítják a helyes minősítést.
Btk. 160.§(1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
d) különös kegyetlenséggel
f) több ember sérelmére követik el.
Btk.61.§(1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
Btk. 37§.(3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház ha
a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei miatt szabták ki.
Súlyosító körülmény, hogy az objektív és szubjektív tényezők is mind azt bizonyítják, hogy a vádlott szándéka ölésre irányult. Ilyen tényező például a kés, mint az emberölés tipikus eszköze, vagy a sérülések helye, mint a mellkas, a szív, a hasi és nyaki rész mind-mind olyan létfontosságú szerv, illetve testrész, amelynek sérülése a sértett azonnali, vagy rövid idő alatt bekövetkező halálát eredményezi.
A különös kegyetlenséggel való elkövetést nem lehet alátámasztani a késszúrások erőteljességével. E körülmény megállapításához más embertelen tény megvalósítása is szükséges.
Enyhítő körülmény a vádlott büntetlen előélete, beismerő vallomása és az együgyűséggel határos műveletlensége.
A következő regény, amelyet szeretnék büntetőjogilag elemezni az a:
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi:
A mű első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író tudta nélkül megjelent. 1815-ben a Bécsben tanuló Kerekes Ferenc későbbi debreceni professzor, a szerző személyét nem ismerve adta ki névtelenül a Lúdas Matyit. Fazekas levélben tiltakozott a kiadás ellen, s a szerző átdolgozta a művet, és a saját neve alatt jelentette meg 1817-ben, Bécsben.
A műből mindenki számára jól ismert a „Háromszor adja még ezt vissza Lúdas Matyi!”felkiáltás, vagy az ebből eredő „Három a magyar igazság.” szállóige. De mint az joghallgatóként már jól az eszünkbe véstük, nézzünk e „fenyegetés” mögé, és elemezzük az alaphelyzetet, hiszen abban tárhatunk fel egy vagyon elleni bűncselekményt.
A történetben Döbrögi kilátogatott a Pécsi Állat-és Kirakodóvásárba, ahol a 16 éves Lúdas Matyi édesanyja húsz lúdját árulta. Döbröginek megtetszettek az állatok és meg akarta vásárolni azokat, de csak fele áron, amennyiért a fiú nem adta oda. Ezen összevesztek és a feldühödött Döbrögi három erős „kigyúrt” férfitársát hívta segítségül, hogy a ludakat a vásártértől egy kilométernyire lévő, zárt udvarú kastélyába hajtsák, és - testi erőszakot is alkalmazva- a fiút is magukkal vitték. A kastély udvarán a három segítő férfitárs felváltva, Döbrögi utasítására és jelenlétében ötven ütést mért a fiú fenekére, majd hajánál fogva kidobták a ház udvaráról az utcára.
Ha a lopás törvényi tényállási elemei megvalósulnak (azaz az idegen dolog mástól való elvétele jogtalan eltulajdonítás céljából) de azokhoz erőszak is járul, akkor rablásról beszélünk. A műben a rablás egyik minősített esete valósul meg. Nézzük melyik:
Az ügyészség ebben az esetben Döbrögit és társait a Btk. 365.§(1) bekezdésébe ütköző és a (2), (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő csoportosan elkövetett rablás bűntettével, és a Btk. 194.§(1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésével vádolhatja. A jogtalan haszonszerzés célja megállapítható, így pénzbüntetést is ki kell szabni a Btk. 50.§(2) bekezdése alapján. E bűntettek miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és az előző műhöz hasonlóan, itt is automatikusan érvényesül a közügyektől való eltiltás, mint mellékbüntetés is.
Az vád a következő jogszabályokon alapul:
Btk.365.§(1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
c) csoportosan követik el.
Btk. 50.§(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
Btk. 459.§(1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.
Btk.194.§(1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
a)tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Btk. 37.§(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
A regény olvasásakor nem jutott tudomásomra enyhítő körülmény a tettet illetően, viszont súlyosító körülményként értékelhető, hogy a tartós, durva erőszakot egy fiatalkorúval szemben alkalmazták a vádlottak.
Mindkét mű esetében a középmértékes büntetéskiszabási elv az irányadó, melyet a BKV. 56.számú állásfoglalása határoz meg.
Remélem felkeltettem minden olvasó érdeklődését, így további büntetőjogi elemzésre váró klasszikus műveket ajánlok:
- Jókai Mór: Az arany ember - mint gazdasági bűncselekmény,
- Shakespeare: Othello –mint családon belüli erőszak,
- Guillaume Apollinaire: Egy ifjú Don Juan emlékiratai – mint a házasság, a család, az ifjúság és a nemi bűncselekmény,
- Zola: Nana – mint testi épség elleni bűncselekmény,
- Shakespeare: A velencei kalmár – mint személy elleni bűncselekmény
Neked melyik lesz a következő?
Írta: Nagy Anikó Katalin
A pályázat forrásai:
Kiss Anna: Bűntények a könyvtárszobából (2010, Complex Kiadó)
2012. évi C. törvény- a Büntető Törvénykönyvről
Wikipédia, a szabad enciklopédia- hu.wikipedia.org
